Karátson Gábor kiállítás élménybeszámoló

Amikor a kiállítást először láttam, az első gondolatom az volt, hogy milyen érdekes sémát követnek ezek a "gyerekrajz" szerű festmények. Valahogy mindig elmaradt, hogy megnézzem, milyen kiállítás is van a tablókon, és alaposabban szemügyre vegyem a képeket. Gondolni se mertem volna, hogy mindegyik képnek saját, igen jelentőségteljes háttere van.

Február 11-én az istentisztelet végeztével bejelentették, hogy a szokásos kávézás után a kiállítás zárásaként bemutatják a képeket, amelyek Karátson Gábor művei. Erre apa azt mondta, hogy ő marad, hát én is úgy döntöttem, hogy maradok. Nem bántam meg. A képek az idegenvezetés hatására egy másik dimenzióba kerültek a szememben. Beláthattam az apró vonalak, a "paca" szerű festékfoltok mögé, megérezhettem valamit abból, ami miatt műremekké állnak össze.

Bennem a Jézust és a két latort ábrázoló kép hagyta a legmélyebb benyomást. Nagyon meglepett az a gondolkodás, mellyel a megtérő lator arcát a festő lilás-feketés színnel takarta el. Azért van - az elhangzott magyarázat szerint - takarásban a lator arca, mert Karátson Gábor nem akarja, sőt meg sem próbálja azt az örömöt ábrázolni, amit a Lator akkor érzett, amikor Jézus őt - egykori gonosztevőt - halála pillanatában az örök élet felől, azaz a jövőről biztosítja.

Sőt úgy tűnik, mintha a foltnak madáralakja lenne. Egy távolodó madáré. Talán a meggyógyult lator mennybe szálló lelkét láthatjuk benne, Istenhez vágyakozó, de még erősen sötét árnyalatú, ám immár világosságba induló lelkét?

A kiállítás bemutatóján ebbe a világba nyerhettem legalább egy pillanatnyi betekintést.

 

- Szesztay Ákos -

 

A kiállítás 2017. december 9. és 2018. február 20. között volt megtekinthető.
A kiállításról tárlatvezetést tartott Timár Gabriella, a Bibliamúzeum vezetője.