Egy csipet nyár - Terényi beszámoló

Terény idén nagy élmény volt a gyerekeknek és nekünk, vezetőknek is. Egész nyáron készültünk rá, hogy a bibliai történetet élménypedagógiai játékokkal dolgozhassuk fel a táborban.

Első este a felnőttekkel közös köszöntés és éneklés után, a gyerekekkel átvonultunk a cicákkal teli, alkonyodó kertbe és sok-sok mozgásos, figyelmet fókuszálni próbáló játékkal igyekeztünk megtanulni egymás nevét és (jobban) megismerni egymást. Volt is rá okunk, mert 19-en voltunk összesen, érkezési helyeink legtávolabbi pontjai közt 1400 km távolság (Munkács - Zürich), és életkorunkban körülbelül 30 év különbség. A játékokat követően az esti lecsendesedést elősegítendő egy Lázár Ervin és egy Wass Albert mese felolvasása következett. (Lakatos Lilla)

 

Első nap a Tékozló fiú kisebbik fiúról szóló részét emeltük ki és vettük végig. Az első nap azt dolgoztuk fel, hogyan pocsékolta el a fiú a kikért örökséget. Hogy kicsit ráhangolódjunk a történetre, a gyerekek megrajzolták a tékozló fiú képzeletbeli otthonát, amit otthagyott. Hatalmas nagy papírokra kerültek fel az álomotthonok. Majd egy kicsit arról beszélgettünk, hogy mit is jelent, hogy a fiú kikéri az örökségét. Egy értéklicitet tartottunk, ahol mindenféle különleges ajándékot lehetett megvásárolni. Boldog családot, álomnyaralást, láthatatlanság képességét? Majd különböző kisebb tárgyakat gyűjtöttek össze csapatmunkával. Miután összeszedtek mindent, ami az örökséghez tartozott, kénytelenek voltak eldobni maguktól, ahogyan a tékozló fiú is elherdálta az örökségét. Egy vödörbe kellett célba találni mindazzal, amit összegyűjtöttek. Így átélhették, hogy milyen lehetett a fiúnak teljesen elveszíteni mindent, amit kapott. (Szászné Lázár Csenge)

Terény - 2. nap

Reggel a közös éneklés után átvonultunk a gyerekekkel az evangélikus imaházba. Először a kertben fogócskáztunk, majd az alkalmat egy imával kezdtük meg és tovább olvastuk a tékozló fiú történetét. A történet olvasását viszont megszakítottuk ott, amikor a fiú haza tért és apja meglátja fiát. A terem közepére helyeztünk egy széket, amire a gyerekek ráülhettek és elmondhatták, hogy ők mit mondanának az apa helyében. Ezután felolvastuk, hogy mit mondott az apa valójában. Majd egy olyan játék következett, ahol csapatokban színes tésztákat kellett kiválogatni, úgy hogy a csapat egyik tagjának be volt kötve a szeme. Olyan jó volt azt látni, ahogyan a gyerekek kortól függetlenül jól összetudnak dolgozni! A következő játékban, mindenki húzott egy kis lapot, amire különböző dolgok voltak ráírva, ami egy megterített asztalhoz és egy lakomához csak kell. Így saját maguk által formálhatták meg azt a képet, amin a tékozló fiúnak rendezett lakoma volt. Végezetül a gyerekek parafa dugóból készült vitorlást és tejes dobozokból készült házikót barkácsolhattak, ahol kreatívabbnál kreatívabb alkotások születtek. (Bató Fruzsina)