Megemlékezés szeretett halottainkról

 

 

Szabó István 1928-ban a Zalaegerszeg melletti Nemesapátiban született.

A vallásos családban sok szeretetben és gondoskodásban élte ifjú életét. A szőlészet és a borászat iránti vonzalma, melyet nagyapjától tanult és hozott magával, egyre erősödött benne. Ezirányú elkötelezettségét mutatja, hogy a háború befejeztével, amikor leventeként hazatért Németországból, először 1953-ban mérnöki diplomát, majd 1960-ban tanári képesítést szerzett. Tapasztalt borászként a tudását soha nem volt rest átadni azoknak, akik szintén tisztelik és szeretik a bort. A Hold utcai református gyülekezetet második otthonaként szerette. Minden esemény aktív résztvevője volt.

Élete munkásságában mindvégig szerető támogatást kapott feleségétől, akivel 62 év boldog házasságban élt. Szerető és gondoskodó édesapa volt. Az unokáival töltött idők sok örömteli pillanatot jelentettek számára.

 

Emléke szívünkben örökké él.

Pista bácsi családja

 

 

Bővebben...

Kovács Gergő teológus hallgató bemutatkozása

Kovács Gergő vagyok, a Károli Gáspár Református Egyetem negyedéves teológus hallgatója. Isten elhívását 18 évesen, amolyan Jónás-hittel fogadtam, s a kezdeti dacolás után ma már teljes örömmel végzem tanulmányaimat. Isten áldását rengetegszer megtapasztalhattam életem során, különösen az elmúlt egy évben, amikor egy ösztöndíj program keretei belül Németországban tanulhattam. Ezzel egy nagy és régi álmom vált valóra, mivel a német nyelvet régóta szeretem. Rengeteg tapasztalattal gazdagodhattam mind teológiailag, mind emberileg, és ami különösen fontos volt számomra, hogy egy német-magyar gyülekezetbe is bekapcsolódhattam, ami megerősített abban, hogy a teológia mellett a német nyelvet sem szeretném elfelejteni, sőt, tovább szeretném erősíteni. Így kezdem el teológiai tanulmányai mellett a hittanár és némettanár tanárképzési szakot. Hazatérve gyülekezetkeresőként kapcsolódtam be a gyülekezetünkbe, ahol már eddig is nagyon sok jó élményben lehetett részem. Remélem ezentúl szolgálatommal is hozzájárulhatok a gyülekezetünk életéhez.

Szászné Lázár Csenge segédlelkész bemutatkozása

Budapesten születtem, egészen pontosan Budafokról származom, ahol szüleim felneveltek és ahová férjemmel augusztusban visszaköltöztünk. Az elmúlt éveket külföldön, egészen pontosan Tübingenben és Lipcsében töltöttük, ahol ösztöndíjasként teológiát tanultunk mindketten. A teológiára vezető utam fordulatos történet. Soha nem akartam lelkész lenni, igazából eszembe se jutott, hogy ez opció lehet számomra. Az a fajta gimnazista voltam, aki pontosan tudta, hogy mit szeretne, hogyan és milyen eszközökkel kell elérni azt. Zenei kritikákat szerettem volna írni. A célt szem előtt tartva adtam be a jelentkezésemet a Kommunikáció és médiatudomány szakra, ahova felvettek, és amelyet végül elvégeztem. Volt olyan napilap, rádió, ahova visszavártak, de én egyre jobban azt éreztem, hogy nem ezzel szeretnék foglalkozni. Valami hiányzott. A húszas éveim elején tértem meg, és meg is fordult velem a világ. A megtérésem azzal kezdődött, hogy egy nagyon fiatal baptista lány a szemembe mondta, hogy én nem vagyok keresztyén. Sértődötten válaszoltam neki, hogy de igen. Márpedig én jó református vagyok, hiszek Istenben. Aztán ez a lány a kezembe adott egy könyvet C.S. Lewistól. Talán itt kezdődött el a megtérésem. Dacosan, bizonygatva magamnak, hogy konfirmált, hívő, jó keresztyén vagyok. Nagyjából egy bő évvel később éltem át, hogy a Szentírást olvasva - és megismerve, hogy milyen Jézus Krisztus - megláttam magamat a tükörben. Olyan volt, mintha a bibliai történetekbe csöppentem volna, mintha én lettem volna az egyik farizeus, aki tökéletesen biztos a maga jóságában és ítéleteiben. Jött a felismerés: Jézus velem vitázik és nem a bűnös vámszedővel. Ez volt az áttörés. Kerestem és kutattam Jézust, hogy ki is ő. Minden történet, amelyet addig nyugtázva félretettem - hogy igen, ezt már ismerem - újként hatott. Ezt követően pár év múlva beadtam a teológiára a felvételi jelentkezésemet, és most a gyakorlati évemet itt töltöm, a Németajkú Református Gyülekezetben.

Dani Eszter új helyettes lelkész bemutatkozása

Egy öt gyermekes lelkészcsalád második gyermekeként szültettem Debrecenben. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségiztem, majd egy év németországi önkéntes szolgálat után itt kezdtem teológiai tanulmányaimat is. 1993-ban segédlelkészként Munkácsra kerültem Gulácsy Lajos munkácsi lelkész, püspök mellé. Ezt követte egy év erlangeni ösztöndíj, mely után újra Kárpátaljára mentem, ahol missziói lelkészként szolgáltam 2002-ig. Ebben az időben kerültem kapcsolatba a kárpátaljai református cigánymisszióval, és indítottam bátyám, Dani Péter segítségével egy családi típusú gyermekotthont a szülői gondoskodás nélkül maradt gyerekek számára.

Bővebben...