A nazarénus vallás a kereszténység egyik legkonzervatívabb és legszigorúbb irányzataként ismert. Eredete egészen Jézus korai követőihez és a zsidó hagyományokhoz nyúlik vissza. Maga a „nazarénus” elnevezés a héber „netzer” szóból származik, amely „ágat” jelent – ezzel utalva Dávid leszármazottjára, vagyis a Messiásra.

• jézust Krisztusként tisztelik,
• fontosnak tartják bizonyos zsidó törvények betartását,
• hitük sarokkövét az Újszövetség tanításai adják,
• tagjai gyakran csak hívőként határozzák meg magukat,
• kiemelt szerepet kap a felnőttkeresztség és az egyéni hitvallás hangsúlyozása.

A nazarénus közösséget általában az anabaptista irányzathoz sorolják, ahol kiemelt szerepet kap a felnőttkeresztség és az egyéni hitvallás hangsúlyozása. A történelem során nem egyszer üldöztetés érte őket sajátos életfelfogásuk miatt; gyakran szembekerültek más keresztény csoportokkal és a világi normákkal, mivel ragaszkodtak saját szabályaikhoz.

Napjainkban is kitartanak bibliai alapokra épülő életmódjuk mellett, és hűek maradnak erkölcsi értékrendjükhöz. Ugyanakkor továbbra is szoros kapcsolatot ápolnak Jézus első tanítványainak örökségével és a zsidó tradíciókkal, ami különleges helyet biztosít számukra nemcsak Magyarországon, hanem a világ keresztény felekezetei között is.

A nazarénus vallás eredete és történelmi háttere

A nazarénus vallás eredete egészen a 19. század harmincas éveire vezethető vissza, amikor Samuel Heinrich Fröhlich, svájci református lelkész, megalapította ezt az új közösséget. A mozgalom Svájcból indult, Fröhlich célja pedig az volt, hogy követői még szorosabban ragaszkodjanak az anabaptista hagyományokhoz és a bibliai tanításokhoz.

A nazarénusok számára különösen fontos volt a felnőttek megkeresztelése, valamint az egyéni hitvallás hangsúlyozása. Életmódjukat puritán egyszerűség jellemezte: igyekeztek elkerülni mindazt, amit világinak tartottak, és tudatosan választották a szerény életvitelt.

• a felnőttek megkeresztelése,
• az egyéni hitvallás hangsúlyozása,
• puritán életmód,
• a világi dolgok tudatos kerülése,
• szerény életvitel választása.

Ez az új vallási irányzat hamar utat talált Európa több országába is a 19. század során. Követőiket azonban gyakran üldözték nézeteik miatt. Magyarországra először Denkel János és Kropacsek János vitte haza Svájcból ennek a mozgalomnak az eszméit; később Hencsei Lajos fogta össze és szervezte meg itthon a nazarénus közösséget.

Az első magyarországi csoportok vidéki településeken alakultak ki az 1830-as évek végén. Tagjaik nemcsak vallási okokból kerültek szembe nehézségekkel: sokszor hatósági tiltásokkal vagy társadalmi elutasítással kellett szembenézniük – például amiatt is, mert nem vállalták el a katonai szolgálatot vagy visszautasították egyes világi ünnepségekben való részvételt.

Mindezek ellenére kitartóan törekedtek arra, hogy hivatalosan is elfogadják őket vallási közösségként Magyarországon; erre csak a 19. század végén került sor.

A mozgalom történetében meghatározó jelentősége volt mind az anabaptista örökségnek, mind annak, hogy tagjai hűek maradtak bizonyos zsidó-keresztény hagyományokhoz is. Mindennapjaikat Krisztus tanításai és néhány ószövetségi törvény útmutatásai szerint próbálták élni.

A mai nazarénus közösség ezekből az alapelvekből nőtt ki: összekapcsolódik Fröhlich munkásságával, Hencsei Lajos szervezői tevékenységével és azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek egy tiszta bibliai keresztény élet kialakítására irányultak – még akkor is, ha ez sokszor ellenséges környezetben történt.

Nazarénus vallás és a keresztény irányzatok: anabaptista és evangéliumi kapcsolatok

A nazarénus vallás a kereszténységen belül az anabaptista mozgalomhoz és az evangéliumi protestantizmushoz sorolható. Az anabaptisták egyik legjellegzetesebb sajátossága, hogy csak azok keresztelkedhetnek meg, akik tudatos döntést hoznak – tehát kizárólag felnőttként. Ez a feltétel a nazarénus közösségekben is alapvető, ami élesen eltér például a katolikus egyház gyakorlatától, ahol már csecsemőket is megkeresztelnek.

A nazarénusok különös hangsúlyt helyeznek az egyéni megtérésre: fontos számukra, hogy mindenki személyesen forduljon el bűneitől és szülessen újjá Krisztus által. Emellett elvi kérdésként kezelik a fegyverviselés teljes tilalmát; náluk a „ne ölj” parancs minden körülmények között sérthetetlen, ezért katonai szolgálatot sem vállalnak, ellentétben más keresztény irányzatokkal, amelyek ebben megengedőbbek.

Hitvilágukat kizárólag a Biblia tanításaira alapozzák, mindennapjaikat is ennek megfelelően alakítják. Érdekesség, hogy ezek a közösségek nem törekednek aktív térítésre; így Magyarországon és Európában kevésbé ismertek vagy elterjedtek. Tagjai mindig saját meggyőződésből csatlakoznak hozzájuk, vállalva a puritán életvitelt.

• kizárólagos önkéntes felnőttkeresztség,
• az eskütétel következetes mellőzése,
• a fegyverviselés és katonai szolgálat teljes elutasítása,
• csak a Biblia tanításainak elsődlegessége,
• puritán, világtól elzárkózó életmód.

Ezeket az alapelveket Samuel Heinrich Fröhlich svájci reformátor fektette le. A Szentírás elsődlegessége és az egyéni megtérés fontossága összeköti őket más evangéliumi csoportokkal is. A nazarénusok rendkívül konzervatív bibliai értékeket képviselnek, igyekeznek távol maradni világi hatásoktól és kerülni mindenféle kulturális engedményt.

Erős anabaptista gyökereik miatt ragaszkodnak a tudatos keresztséghez, határozottan ellenzik az erőszak alkalmazását és törekednek arra, hogy közösségi életük mentes legyen minden világi befolyástól. Ezzel jelentős különbséget mutatnak például a katolikus hagyományhoz vagy más hazai protestáns felekezetekhez képest.

Hitelvek és bibliai alapok a nazarénus vallásban

A nazarénusok hite szilárdan a Bibliára, főként az Újszövetség tanításaira épül.Legfontosabb számukra a Szentháromságba vetett bizalom: úgy hiszik, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyetlen Isten három különböző személyben. Jézus feltámadása központi jelentőséggel bír számukra, ahogy az is, hogy ő visszatér majd, és örök életet ad mindazoknak, akik bíznak benne.

Meggyőződésük szerint minden ember bűnnel terhelt állapotban születik, mégis lehetőség nyílik a megbocsátásra – ehhez azonban valódi bűnbánat szükséges. Az őszinte megtérés után következhet csak a keresztség; ezt kizárólag felnőttek esetében alkalmazzák, akik tudatosan választották ezt az utat.A bemerítéses keresztség annak jele náluk, hogy valaki maga mögött hagyja korábbi életét és új fejezetet nyit.

Életük során igyekeznek Jézus példáját követni minden helyzetben.Elutasítják az erőszakot és nagy hangsúlyt fektetnek a szeretetre. Mindig őszintén beszélnek – éppen ezért nem tesznek esküt semmire sem. Kiemelten fontosnak tartják az egyéni felelősséget; közösségi tevékenységeik mindig önkéntesek.

• rendszeresen élnek az úrvacsora szentségével,
• csak azok részesülhetnek benne, akik már megtértek és bemerítkeztek,
• hétköznapi döntéseiket is bibliai értékek mentén hozzák meg,
• kerülik a világi szórakozásokat, bizonyos zenéket és táncot,
• igyekszenek lelki tisztaságukat megőrizni.

Minden tanításukat igyekeznek konkrét bibliai idézetekkel alátámasztani: például Máté evangéliuma 28:19 alapján keresztelnek („Menjetek el tehát… kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében”), illetve János 3:5-öt idézik arról, miért fontosnak tartják az újjászületést („Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be Isten országába”).

A közösség teljes jogú tagjává válni csak úgy lehetséges szerintük, ha valaki személyesen megtér, felnőttként vállalja a bemerítkezést és ezután tudatosan törekszik arra, hogy mindennapjait bibliai alapokon élje tovább – mindezt saját elhatározásból választva.

A nazarénus vallás közösségi élete és szervezete

A nazarénusok életében a közösség rendkívül fontos szerepet játszik. Tagjaik rendszeresen találkoznak istentiszteleteken, ahol együtt énekelnek, és figyelmesen hallgatják az igehirdetést. Ezekhez az alkalmakhoz gyakran társul szeretetvendégség is, amely szorosabbá fűzi az emberek közötti kapcsolatokat. Számukra Krisztus követése nem csupán vallási gyakorlat, hanem a mindennapokat is áthatja: tagjai lelki és anyagi támaszt nyújtanak egymásnak.

A nazarénus gyülekezetek általában zárt közösségek, amelyeket főként nagyobb családok alkotnak. A gyermekek nevelésében kiemelten fontosak a bibliai értékek, biztosítva ezzel a hagyományok generációról generációra történő továbbörökítését.

A szervezet irányítását önkormányzati elvek határozzák meg. Az elöljárókat vagy diakónusokat titkos szavazással választják:

• ők felelnek az istentiszteletek vezetéséért,
• ők gondoskodnak a rend fenntartásáról,
• ők ügyelnek arra, hogy a tanítás tiszta maradjon.

Amennyiben valaki nem tölti be megfelelően feladatát, bármikor leváltható – ezáltal mindenki elszámoltathatóvá válik. A döntéseket mindig közösen hozzák meg.

Az adakozás kizárólag önkéntes módon történik. Bár hitüket nem terjesztik aktívan mások körében, saját belső fejlődésükre és összetartásukra koncentrálnak.

Krisztus útjának követése meghatározó érték marad számukra: egyszerre jelent erkölcsi tartást és testvéri törődést minden tag számára, ennek köszönhetően képesek hosszú távon egységes közösséget alkotni Magyarországon és szerte a világon egyaránt.

Gyülekezeti élet, istentisztelet és vallásgyakorlás

A nazarénusok közösségi életének középpontjában a vasárnap délelőtti istentisztelet áll, amely minden héten összegyűjti a tagokat. Ezek az alkalmak rendszerint énekléssel kezdődnek, hangszeres kíséret nélkül, többszólamú dallamokkal, ami különleges hangulatot ad az együttlétnek. Az éneklést imádság követi, majd egy tapasztalt közösségi tag ismerteti és magyarázza a Szentírás tanításait.

• az istentiszteleteken a férfiak és nők elválasztva ülnek,
• a hölgyek fejüket kendővel fedik le,
• a világi ünnepeket mellőzik, eseményeiket kizárólag bibliai alapokra helyezik.

A keresztség kizárólag felnőttek számára elérhető, teljes vízbemerítéssel történik. A szertartás előtt mindenki nyilvánosan tesz bizonyságot megtéréséről és hitéről. A bemerítés nemcsak külső jelképe az elfogadott Krisztusnak, hanem annak is, hogy befogadják a Szentlélek általi újjászületést.

Az úrvacsorát évente legalább egyszer tartják, és csak azok vehetnek részt rajta, akik már megtértek és bemerítkeztek. Az asztalon egyszerű kenyeret és bort használnak.

• a közösség tudatosan távol tartja magát világi szokásoktól,
• elutasítanak mindennemű versengést,
• elutasítják a fegyverviselést is,
• igyekszenek megőrizni egységüket és tisztaságukat,
• nem csak vallási alkalmakon találkoznak, hétköznapokon is segítik egymást.

Minden döntést közösen hoznak meg, mindenki szava számít. A gyülekezet anyagi hátterét önkéntes adományokból teremtik elő. Vallási gyakorlataikat Krisztus tanításai iránti elkötelezettség határozza meg, fontos számukra a lelki növekedés és a bibliai értékek melletti kitartás, amelyet identitásuk alapjának tekintenek Magyarországon is.

Életvitel, szokások és erkölcsi fegyelem a nazarénus vallásban

A nazarénus vallás hívei életüket szigorú erkölcsi elvek mentén alakítják. Mindennapjaikat a puritán egyszerűség és fegyelmezett magatartás jellemzi, hiszen fontosnak tartják, hogy távol tartsák magukat minden bűntől. Céljuk, hogy életvitelük összhangban legyen a Biblia tanításaival, ezért különösen ügyelnek arra, hogy tiszta lelkiismerettel éljenek.

• tudatosan kerülik a világi szórakozási lehetőségeket, mint például a tánc vagy a szerencsejáték,
• nem dohányoznak,
• versengésekben sem vesznek részt.

Náluk csak azonos hitűek léphetnek házasságra, a válást nem fogadják el. Gyermekeiket is ebben a szellemben nevelik, kiemelt hangsúlyt helyezve az engedelmességre és a tisztaságra. A család alapvető szerepet tölt be: hagyományosan a férfi gondoskodik az anyagiakról, míg a nő főként otthoni teendőkkel foglalkozik.

Az öltözék tekintetében is megjelenik az önfegyelem: a nők mindig kendőt viselnek és hosszú szoknyát hordanak, ami az elveikhez való hűséget tükrözi. Étkezés előtt rendszeresen imádkoznak. Vasárnaponként mellőzik a munkát, ezt az időt közös istentiszteletre szánják.

• közösségük zárt marad,
• csak azok válhatnak teljes jogú taggá, akik már megtértek és bemerítkeztek,
• minden lényeges kérdésben együtt döntenek,
• anyagi támogatást kizárólag önkéntes felajánlásokból fogadnak el.

Számukra kiemelten fontos az őszinte beszéd és igazmondás; sosem tesznek esküt semmilyen alkalommal.

• közösségi összetartozásukat testvéri szeretet,
• lelki támogatás,
• egységes bibliai értékrend erősíti.

Ezek az elvek adtak nekik erőt ahhoz is, hogy évszázadokon keresztül fennmaradjanak Magyarországon még napjainkban is.

A nők szerepe és öltözködési szabályai a nazarénus közösségben

A nazarénus közösségben a nők mindennapjait szigorú szabályok és pontosan meghatározott szerepek határozzák meg. Leginkább otthoni és családi feladatokat látnak el, miközben az engedelmesség, a tisztaság és a hagyományos értékek követése alapvető fontosságú számukra.

Az öltözködésre vonatkozóan egyértelmű és részletes útmutatások érvényesek:

• minden felnőtt nőnek kendőt kell viselnie,
• hosszú szoknya hordása kötelező,
• a nadrág férfiakhoz illő ruhadarabnak számít, és a nők számára tiltott,
• feltűnő vagy hivalkodó öltözet viselése kizárt,
• az egyszerűség és a mértékletesség elve minden alkalommal meghatározó.

Az öltözet nem csupán külsőség: kiemeli az önuralom és a közösség erkölcsi elvárásaihoz való igazodás fontosságát.

Összejöveteleken a nők elkülönülten, külön helyen ülnek, fejüket mindig kendő fedi. Ezzel követik az 1Korinthus 11-ben olvasható bibliai tanításokat.

A férfiakkal való kapcsolattartás erősen korlátozott:

• általában csak családi környezetben vagy gyülekezeti eseményeken lehetséges,
• minden esetben formális keretek között,
• vallási vagy szervezeti vezetést nem vállalhatnak,
• döntésekbe legfeljebb közvetetten vonódhatnak be.

Ezek az előírások segítenek megőrizni a közösség zárt rendjét és generációkon átívelő hagyományait.

Az öltözködési szabályokat mindenhol – otthon, utcán, istentiszteleten – maradéktalanul be kell tartani. Amennyiben valaki megszegi ezeket, először figyelmeztetésre számíthat, súlyosabb esetben akár ki is zárhatják a közösségből.

A kendő vagy hosszú szoknya viselése így nemcsak vallási kötelesség, hanem generációkon át örökített identitás is ebben a csoportban.

Házasság, család és gyermeknevelés a nazarénus vallásban

A nazarénusoknál a házasságkötésre szigorú előírások vonatkoznak: kizárólag azonos hitű, a közösséghez teljes joggal tartozó tagok léphetnek frigyre. A válás elutasított dolognak számít, hiszen úgy vélik, ez ellentétes Isten szándékával. A család szerkezete hagyományosan patriárkális, vagyis a férfi felelős az irányításért és az anyagi biztonságért, míg a nő leginkább a gyermekek gondozását és a háztartást látja el.

A gyerekeket valódi isteni ajándékként tekintik. Nevelésük során arra törekednek, hogy bibliai alapokon fejlődjenek és mind közösségi, mind társadalmi szinten értékes emberekké váljanak. Az engedelmesség, tisztaság és vallási fegyelem minden otthonban természetes elvárásnak számít.

• már egészen korán elkezdődik a vallásos nevelés,
• rendszeresen együtt imádkoznak,
• olvassák a Bibliát,
• aktívan részt vesznek az istentiszteleteken,
• az élet fontosabb döntéseit – például párválasztás vagy tanulmányok – általában csak szülői beleegyezéssel lehet meghozni.

Sok esetben még a közösség vezetőinek tanácsára is hallgatnak.

Ez a zárt közösségi élet erősíti az összetartozás érzését. Teljes jogú taggá csak az válhat, aki már megtért és bemerítkezett – ebből következik, hogy később csak ilyen személy lehet házastárs is. Ha valaki eltér ettől, például más felekezetűvel kötne házasságot vagy áthágná ezeket a szabályokat, akár ki is zárhatják őt maguk közül.

A gyermekvállalást kifejezetten ösztönzik; nem ritkák azok a családok sem, ahol több gyermek nevelkedik. A patriarchális rend elősegíti azt is, hogy minden generáció továbbadja saját hagyományait:

• vasárnaponként nem dolgoznak,
• étkezések előtt imádkoznak,
• ünnepeiket mindig biblikus módon tartják meg.

Ennek eredményeként ezek az értékek folyamatosan öröklődnek tovább egyik nemzedéktől a másikig. Úgy gondolják, kizárólag ilyen erős családi alapokra építve tudják hosszútávon fenntartani egyházi rendjüket és vallási tisztaságukat Magyarországon.

A nazarénus vallás jelenlegi helyzete Magyarországon

A nazarénus vallás hazánkban stabilan jelen van, azonban zárt közössége miatt a legtöbben alig találkoznak vele a mindennapokban. Leginkább a Dél-Alföldön élnek híveik, ahol már a 19. század közepe óta generációkon át öröklődnek a puritán szokások és bibliai alapelvek. Jelenleg mintegy háromezer aktív tagot tartanak számon.

A csoport tagjai nagy hangsúlyt fektetnek hagyományaik megőrzésére, életükben meghatározóak a következő elvek:

• elutasítják a világi szórakozást,
• csak nagykorúként keresztelnek,
• mindennapjaikat szigorú erkölcsi normák határozzák meg,
• az önkéntes adakozás kiemelt jelentőségű,
• egységes bibliai értékrend mentén élnek,
• összetartó közösségi életet alakítanak ki.

Az elmúlt évtizedekben visszafogottabbá vált missziós tevékenységük; ebben meghatározó szerepet játszik zárkózott hozzáállásuk és óvatosságuk a külvilággal szemben. Belső kohéziójuk továbbra is erős maradt: új tagokat leggyakrabban rokoni kapcsolatok révén fogadnak be.

Az állami adatok alapján nem tapasztalható jelentős változás sem létszámnövekedésben, sem elvándorlásban körükben. Szociológiai vizsgálatok szerint bár néhány fiatal lazábban viszonyul a szabályokhoz, a többség mégis hűségesen követi az évszázados mintákat.

Ez a felekezet elsősorban vidéki térségekben található meg – például Bácskában vagy Békés megyében –, míg városokban csak ritkán bukkanhatunk rájuk, ott is inkább elszigetelten élnek. Hitükhöz való ragaszkodás továbbra is identitásuk egyik legfontosabb eleme azokban a régiókban, ahol hosszú múltra tekintenek vissza.

A nazarénus közösség ma is őrzi hagyományait Magyarországon: tagjai kitartanak egyszerű életvitelük mellett, miközben erős kötelékeket ápolnak egymással.